100 Napos Kihívás – FINISHED

29 Jul

Összefoglaló, tapasztalatok, realizációk, és egyéb gondolatok motivációról és kemény munkáról.

 

 

Rég nem jelentkeztem már bejegyzéssel, de most eljött az ideje, hogy gazdagítsam egy újabb irománnyal a blogomat, mivel úgy érzem egy komolyabb fejezeten vagyok túl, és érdemes megörökítenem a gondolataimat. A blogomat olvasók közül tudjátok, hogy több mint 3 hónappal ezelőtt belekezdtem egy 100 napos challange-be pókerrel kapcsolatban. Ez annyit takart, hogy előtte levő hónapokban főként más területeken volt a fókuszom, és pókerre kevesebb kapacitásom maradt. Ezért úgy gondoltam, hogy ha dedikáltan, fókuszáltan, és erőteljesen rászánom a következő időszakot pókerre, akkor elég nagy fejlődésen tudok keresztül menni. Ez szimpla törvényszerűség. Amibe az ember baromi sok energiát belerak (stratégikusan, és ésszerűen), akkor abban fejlődik. “Ahova figyelem irányul, energia áramlik, és eredmények mutatkoznak meg” – tartja egy régi mondás. Ennek érdekében tűztem ki a challange-et, hogy a lehető legfókuszáltabban rakjam bele az energiát.

Végigmentem egy stragégiai tervezésen pókerrel kapcsolatban. Honnan indultam; miken mentem keresztül; hol tartottam éppen; mi a célom vele; mik a hátráltató meggyőződéseim, amik szabotálnak; konkrét cél kitűzése; mit kell tennem, hogy előrébb jussak, és elérjem a célt; pontos terv összeállítása… Úgy gondolom az, hogy valaki minél tisztább képpel rendelkezzen a körülményekkel kapcsolatban, fontos szerepet tölthet el abban, hogy gyorsan, és eredményesen fejlődjön egy adott területen.

Az eredeti tervem az volt, hogy hétről-hétre dokumentálni fogom majd a haladásomat itt a blogomban, azonban a körülmények közbe szóltak. Egyszerűen át kellett értékelnem, hogy mire fordítok időt és energiát, és ez nem ütötte meg a mércét ROI-t tekintve.

A challange-em célja az volt, hogy október végére NL400-on legyek képes játszani, és ehhez momentumot építsek az első 100 napban, aminek a végére stabilan játsszak NL100-on, úgy hogy az elején NL50-ről indultam.

Ahogy elkezdtem a challange-t, és fókuszáltan beleraktam az energiát a fejlődésbe és játékba, rá kellett döbbennem néhány kulcs dologra. Mentális játékom sokkal magasabb szinten van, mint a technikai tudásom. Főként azért voltam nyerő játékos, mert volt egy korrekt technikai játékom, és nem tilteltem el pénzt. Képes voltam fókuszáltabban, jobb mentális állapotban játszani, mint sok más reg, akik közül sokan jobb tudással rendelkeztek nálam a limiten. Annak érdekében, hogy a technikai játékomat is felfejlesszem, próbáltam lebontani főbb területekre, amik hozzájárulnak a nyereséges játékhoz, és amelyekben fejlődve a legnagyobb eredményt érhetem el a befektetett energiát tekintve. Ezek a területek a következők voltak nálam:

  • Hand reading skill
  • Fish-ek elleni játék
  • PFR játék
  • Defending postflop
  • Blind play

 

Ez az 5 “terület” lefedi a póker nagy %-át.

  • Mi a játék alapja? Hand reading skill!
  • Honnan jön a legtöbb pénz? Fishek ellen!
  • Melyik a leggyakoribb szituáció? PFR játék!
  • Melyik területen nem érzem elég magabiztosnak magam? Postflop defending játék és játék a vakokról!

 

Ennek hatására első körben a hand reading skillem fejlesztését tűztem ki. A folyamat pedig a következőként nézett ki lépésenként:

1. Hand reading lényegének megértése – Könyvek, irományok összegyűjtése róla

2. Összegyűjtött anyag tanulmányozása folyamatosan

3. Gyakorlatba ültetni a tudást asztaloktól távol gyakorolva

4. Játék közben is gyakorlatba alkalmazni az elsajátított tudást

Ennek eredményeként úgy gondolom a hand reading képességem elég sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Ed Miller – How to read hands at No-Limit Holdem c. könyve nagyszerűen összegezte a kulcs dolgokat ezzel kapcsolatban, plusz mellette netről vadásztam írásokat, amik szintén sokat segítettek.

 

A terv az, hogy minden egyes területen így stratégikusan fejlesszem magamat, először elmélettel, utána pedig ezt gyakorlatba átültetve. Úgy gondolom sokkal hatásosabb fejlődés szempontjából, ha egyszerre egy területre fókuszál valaki akár több hétig is, mintha mindenben próbálna fejlődni, mondjuk egy random játék közben felvett videót nézve DC, vagy Bluefire-ről. Egy adott skill elsajátítása tudat alatti szinten sokkal tovább tart, mint egyszer olvasva róla vagy látva. Keresztül kell mennie az ALM modelljén, azaz Tudattalanul Inkompetens-ből, Tudattalanul Kompetens-é alakítani, amikor már mentálisan nem okoz plusz erőfeszítést, hogy a helyes döntést hozzuk meg (azaz automatikussá válik). De a kettő között ott van, hogy észrevesszük, hogy mikor rontjuk el (Tudatosan Inkompetens), majd egyre többször már azelőtt, hogy elrontanánk, és helyette a helyes döntést tudjuk meghozni tudatosan az adott szituációban (Tudatosan Kompetens). Majd pár hét múlva már egyre inkább tudattalanná válik a döntés.

 

 

Véleményem szerint a következő folyamat elég hatékonyan elősegíti egy adott terület minél jobb elsajátítását:

Mi a terv fejlődésre?

Deliberate practice módszerét alkalmazni:

1. Az egyes szituációkat lebontani (deconstruction)

2. Elméleti/theory anyagokat összeállítani

3. Ezeket áttanulmányozni

4. Filterezni handeket és kielemezni azokat az elsajátított tudással (bridging the gap between theory and application)

5. Játék közben is tudatosan ezekre a szituációkra fókuszálni

6. Session-ök során is bejelölni ezekből a szituációkból handeket és azokat is kielemezni

7. Jobb játékosokkal átbeszélni észrevételeket adott szituációkkal kapcsolatban

8. Írni egy összefoglalást saját szavakkal az adott területről (ez ahhoz hasonló, mint amikor valaki azáltal, hogy oktatja is, amit csinál, akkor jobban elsajátítja azt)

 

Eredmény

Végül mi lett a challange eredménye? Gondolom sokan ezért kattintottatok a bejegyzésre, szóval mielőtt belekezdek egyéb elmélekedéseimbe, beszúrom ide az infókat a kézzelfogható dolgokról.

A cél az volt, hogy NL100-as szinten stabilan, komfortosan, nyereségesen pókerezzek. Ezt sikerült elérnem, most főként 100-on, meg néha 200-on tolom. További célom volt, hogy újra motivációt szerezzek pókerrel kapcsolatban, azt hiszem ezt is sikerült elérnem, különben nem nagyon lettem volna képes közel 200 órás hónapot is játszani. Emellett rengeteget tanultam, és tapasztaltam technikai és mentális játékkal kapcsolatban is.

Habár az eredeti tervem, hogy itt a blogomban dokumentáljam a fejlődésem, nem teljesítettem, viszont saját magamnak dokumentáltam a haladásomat napról napra Evernote-ban, és összejött egy Mentális Felkészültség és Maximális Teljesítmény írásomhoz hasonló hosszúságú iromány. Mindenféle gondolataim mentális/technikai dolgokról, leakjeimről, azok korrigálása, jegyzetek, session review-k stb. Szóval elég hasznos lesz újra és újra elővennem.

Graf (első fele főként 50-en, kevés 100, második fele főként 100, kevés 200):

100daych

 

És most írok pár bekezdést egyéb gondolataimról a challange hatására.

 

Variancia/Tudás/Végrehajtás

Van egy ilyen elméletem pókerrel kapcsolatban, ami szerintem hasznos nézőpontot ad. Maga a játék egy kompetitív sport/tevékenység, amiben 3 tényező: a variancia, a tudás-különbség és a tudás végrehajtásának képessége határozza meg az elért eredményeket.

Tegyük fel, van 2 regulár játékos NL100-as limiten. Mindketten közel azonos varianciával és ugyanolyan technikai tudással rendelkeznek. Ha ez a kettő fennáll, akkor az elért eredményük közti különbség abból fakad, hogy ezt a tudást mennyire hatékonyan tudják végrehajtani játék közben. Ezek alapján a következő feltételezésre lehet jutni:

Milyen az átlag reg? (ha ezekben jobb vagy, akkor annál nagyobb az edge-d)

  • sokszor autópilóta módban játszik
  • keveset fejleszti a tudását (ha fejleszti is, az sem annyira hatásos, 1-1 videót megnéz, kielemez vagy postol 1-1 leosztást fórumokra)
  • nem fókuszált eléggé (facebook, skype, internetezés, tv nézés…)
  • alacsonyabb energiaszintje van (nem megfelelő étrend, kevés testmozgás, alvás)
  • ingerültebb, feszültebb
  • rossz mental game (tilt, rossz variancia kezelés stb.)
  • eredmény-orientált szemlélet (az éppen adott eredménye határozza meg, mennyire magabiztos a játékában, és ezáltal hogy mennyire játszik jól)
  • nem olyan jó a koncentrációs képessége
  • nem gondolja végig eléggé a szituációkat
  • rosszul kezeli a varianciát

Magyarán, ha valaki ezekben jobb, mint más hasonló tudású játékos a limitjén, és a variancia azonos (feltételezzük, hogy hosszú távon kiegyenlítődik a variancia, mégha ez nagyon sok handet is igényel), akkor jobb eredményeket ér el.

A variancia a fix tényező, amit nem lehet befolyásolni, ez a játék része. A tudás és a tudás végrehajtása a 2 dolog (technikai és mental game), amire van ráhatásunk, és amivel az eredményeinket tudjuk meghatározni, illetve a többi játékostól jobbá válni. Úgy gondolom, mindkettő terület fontos, és fejlesztendő. Hogy melyik fontosabb? Ha van valakinek egy korrektebb mental játéka, kevésbé tiltel, és kevesebb pénzt éget el ebből fakadóan, illetve motiváltan beletudja rakni a megfelelő mennyiséget megfelelő minőségben a játékba, akkor a technikai tudásának fejlesztése az, ami igazán javíthatja az eredményét. Ha viszont valaki nem motivált, keveset játszik, nincs kedve fejleszteni a játékát, tilt miatt sok pénzt éget el, nem eléggé fókuszált játék közben stb. akkor a mentális területének fejlesztésével érhet el jelentős javulásokat az eredményét tekintve (persze nyílván egyik esetben sem elhanyagolandó a másik terület sem).

Motiváció

Miért van az, hogy olykor teljesen motivált vagy egy adott területtel kapcsolatban, amiben igazán eredményeket szeretnél elérni, és ennek hatására belerakod az energiát napról napra, hogy elérd a célodat, máskor pedig rá se bírod venni magad, hogy tegyél a haladásod érdekében (beülj játszani, fejleszd a játékodat, elemezz handet stb.), és abszolúte nem érzed magad motiváltnak?

Motivációval kapcsolatban volt egy-két realizációm a kihívás során. Én is keresztülmentem motivációs hullámokon az elején, és próbáltam megérteni, hogy miből fakadnak ezek, illetve hogyan tudnám konzisztensebbé tenni a motivációt, mi az alapja neki. Itt van néhány gondolatom, amikre jutottam az elmúlt időszakban (lehet, hogy többször is át kell rágnod magad rajta, hogy értelmet nyerjen).

Amikor valamiről úgy érzed, hogy elvezet a vágyadhoz, célodhoz, akkor abba szívesen belerakod az energiát, akarsz benne előrejutni, akarsz tenni érte… (azaz motivált vagy). Például az a célod, hogy pókerben eljuss x limitre, és tudod, hogy ehhez az kell, hogy belerakd a szükséges hand számot, illetve órákat a játékod fejlesztésébe. Ha motivált vagy, akkor ezeket szívesen megteszed. Sokat játszol, és fejleszted is magad. Azonban, ha valami ezt az érzést megváltoztatja, és elbizonytalanít, pl. pókerben downswingben vagy, és emiatt elbizonytalanodsz, hogy sikeres vagy-e, és nyereséges leszel-e, akkor megkérdőjelezed azt is, hogy eléred-e a célodat, és mivel nem érzed biztosnak magadat a dologgal kapcsolatban (tehát, hogy pl. ha belerakod az energiát a tanulásba, meg sokat játszol, az elvezet a sikerhez), akkor nem is lesz meg a motivációd, hogy belerakd a munkát és energiát (azaz nem leszel motivált).

Tehát, ha elbizonytalanodsz abban, hogy eléred a célodat és hogy nyereséges játékos vagy-e, akkor elbizonytalanodsz abban is, hogy érdemes-e beleraknod az időt a handek kielemzésébe, új irományok olvasásába, videók megnézésébe, coaching igénybevételére, és valószínűleg egyre nehezebbé válik majd számodra, hogy ezeket a szükséges dolgokat megtegyed hétről hétre. Egyre kevésbé leszel motivált, egyre nehezebb lesz rávenni magad a fejlődésre, illetve hogy beülj játszani, egyre nagyobb önfegyelmet kell magadon gyakorolnod…

És ez elvezet ahhoz, hogy mi a 2 fő kritériuma a motivációnak véleményem szerint:

1. Jövőkép tisztán látása

2. Haladás érzése

 

Mit is takarnak ezek?

1. Jövőkép

Az egyik kulcs tényező, hogy tisztán lásd, MIT akarsz, és MIÉRT akarod. Hogyha tudod, hogy mit szeretnél elérni, és hogy az adott tevékenység hogyan fogja ezt neked lehetővé tenni, akkor az megadja a motivációt, hogy belerakd erőteljesen a szükséges energiát. Hogyha tisztán látod, hogy az, ha ma lejátszol 5 óra pókert, és kielemzel x db handet, és megnézel egy videót, hogy ez mihez vezet el téged, milyen jövőhöz, milyen célodhoz, akkor leszel képes belerakni az energiát. Ha anyagi szabadság elérése a célod, vagy hogy bekerülj a legjobb 5%-ba pókerben, vagy hogy támogathasd a családodat, vagy akármi, és tisztán tudod, hogy ezek a tevékenységek hogyan juttatnak el oda, akkor meg is fogod tenni a szükséges erőfeszítést ennek érdekében.

Tehát az első lépés, hogy letisztázd magadban mit akarsz, miért akarod, és tisztán lássad, hogy adott tevékenységek, hogyan teszik valósággá a célodat.

Nekem például az egyik célom most az volt, hogy elérjek NL100-ra és komfortosan, nyereségesen tudjak ott pókerezni. Miért akartam? Ez a kulcs, ebből volt rengetem MIÉRT-em.

Többek között: pozitív kihívást jelentett számomra, hogy ezen területen is minél többet kihozzak magamból. Tudtam továbbá, hogy további magabiztosságot ad, hogy ezen a területen is egyre sikeresebbé váljak köszönhetően a dedikált erőfeszítésnek. Illetve úgy gondoltam, hogy ez egy jó időszak lesz, hogy minél jobban elsajátítsam, hogyan tudok a leghatékonyabban fejlődni egy adott területen, és ezt a tudást az életem későbbi részében is kamatoztatni tudom majd, ha egy-egy új területben akarok minél rövidebb idő alatt legtöbbet fejlődni.

Tudtam mi volt a célom, a miértjeim, és láttam tisztán, hogy az, ha elolvasok egy könyvet hand reading-ről, az ha kielemzek x handet, ha lejátszok egy hónapban 180 órát, akkor az el fog juttatni a célomhoz, és ezért meg is volt a szükséges energiám, hogy ezeket megtegyem.

2. Haladás érzése

A második kulcs elem a motivációhoz, hogy a folyamat során a fókuszunkat úgy irányítsuk, hogy a haladásra utaló jeleket vegyük észre szemben a negatív dolgokkal. A negatív dolgoknak megvan a maga szerepük, de csak addig, amíg leszűröd belőle a szükséges tanulságokat, ha találsz. Onnantól fogva kár tovább frusztrálni magad rajta. Kinek lesz nagyobb motivációja? A srácnak, aki elbukott 10 BI-t 1 hét alatt, viszont úgy érzi, hogy a vakokról való játéka elég sokat fejlődött, és a gyakorlatban is folyamatosan tudja alkalmazni azokat az információkat, amiket mostanában olvas és tanulmányoz, és több, mint elégedett magával. Vagy a srác, aki ugyanúgy fejlesztette magát, ugyanúgy elbukott 10 BI-t, viszont csak arra koncentrál, hogy már megint bukott, és sose lesz ennek vége, mindig rosszabbul fut, mint más játékosok, a póker istenek összeesküdtek ellene, nem is fókuszál már annyira a most tanultak gyakorlatba ültetésére, inkább csak arra vár, hogy végre levegyék róla a supportosok a woodoo átkokat…

Talán nem a legjobb a példa, viszont a lényeg az, hogy akkor leszel motiváltabb, ha látsz haladásra utaló jeleket a célod érdekében. A kulcs, hogy kitűzz olyan folyamat célokat, amiket te tudsz kontrollálni (varianciának rendkívül nagy szerepe van rövid távon és nem tudod befolyásolni, hogy nyersz vagy vesztesz-e). Ilyen célok lehetnek egy-egy adott területed fejlesztése (például, hogy vakokról jobban játsszál BTN ellen, vagy 3-bet potokban jobb döntéseket hozz meg… és ezekkel kapcsolatban kitűzni session, meg heti célokat is.) vagy pedig x óra játék egy nap/héten/hónapban. Emellett pedig észrevedd és értékeld ezeket az apró lépéseket és sikereket is, amiket elérsz.

A probléma ott van a legtöbb játékosnál, hogy mentálisan rossz gondolkozásmódjuk van a varianciával és annak a természetével kapcsolatban. Nem fogadják el igazán, hogy rövid távon tök felesleges eredményeket nézni. És emiatt nyílván a haladásra utaló jelek közül csak az eredményükre hagyatkoznak. Ha éppen nyerő szériában vannak, akkor jó minden, és motiváltak, mert úgy érzik haladnak előre, érdemes belerakni az energiát. Ha viszont downswingben vannak, akkor viszont nem látnak semmi haladásra utaló jelet, folyton csak negatív érzést kapnak a pókerből és emiatt a motivációjuk megcsappan.

Elvégre ki szeret olyan dolgot csinálni, amiből folyamatosan csak negatív érzést kapunk vissza?!

Szóval a két szükséges lépés a tiszta jövőkép, illetve hogy folyamat-orientált szemléletünk legyen, kitűzzünk folyamat célokat és észrevegyük a haladásra utaló jeleket. Ha ezek megvannak, akkor a motivációnk is meglesz, amire vágyunk.

 

Kemény munka

Úgy gondolom a társadalomban sokan tévhitben élnek azzal kapcsolatban, hogy mi szükséges ahhoz, hogy elérjék egy adott céljukat. Nem véletlen elégednek meg emberek középszerű élettel, mert akárhányszor valami többet akarnak, a kezdeti lelkesedés után abbahagyják a dolgot, mivel képtelenek dedikáltan belerakni a megfelelő energiát a változáshoz. Emberek elkezdenek kondiba járni, fogyókúrázni, egy adott új területet/nyelvet elsajátítani… és hamar abbahagyják a dolgot.

Van olyan, hogy egy adott területen valaki tehetségesebb és hamarabb ér el eredményeket, mint más személy, viszont más területeken pedig lehet, hogy neki kell jobban megszenvednie a sikerért. Ha valaki könnyebben ér el eredményeket egy adott területen, jó neki, de bárki elérheti a célját, ha belerakja a szükséges energiát. Maximum neki tovább tart, és több szenvedést igényel. Ismerek olyan nagyszerű pókerjátékost, akinek könnyebben jött a pókerben a siker, és az eredmények, és úgymond nem kellett megszenvednie érte, viszont más területen, ahol eredményeket szeretne elérni, képtelen pókerhez hasonlóan igazán hatásosan fejlődni, mivel nem rendelkezik azzal a dedikációval, hogy belerakja a szükséges kemény munkát, erőfeszítést, és energiát, ami ahhoz kellene, hogy azon a területen is elérje a céljait. Mivel a póker nem kényszerítette rá, hogy rendkívül dedikáltan pusholja magát éjt-nappallá téve, és úgymond nem kellett foggal-körömmel kapaszkodnia a sikerért, ezért ezt nem is tudja kamatoztatni ezt a mentalitást másik területen, ahol szükséges lenne, mivel ott nem jönnek olyan könnyen az eredmények.

Nincs azzal semmi gond, ha valakinek egy területen könnyebben megy a fejlődés. Teljesen normális, hogy valaki jobb érzékkel rendelkezik adott területtel kapcsolatban, könnyebben tanul nyelvet, bizniszben sikeresebb, jobb kommunikációs/előadó készséggel rendelkezik alapból, jobb a kapcsolatteremtő képessége, könnyebben fejlődik pókerben… mint más. Viszont számtalan példa volt már rá a történelemben, hogy olyan személyek értek el kimagasló eredményeket adott területeken, akikben alapból nem mutatkozott meg hatalmas “tehetség” szikrája, szimplán annak köszönhetően, hogy belerakták a munkát keményen. “A kemény munka legyőzi a tehetséget” – tartja egy mondás.

Az, hogy valakiben ez kialakuljon úgy gondolom “szerencse” is kell olyan értelemben, hogy úgy dolgozza fel az életében az eseményeket, hogy a hitrendszerét/énképét úgy formálja, hogy hajlandó legyen mindent beleadni és áldozatokat hozni, ha igazán akar valamit. A jó hír viszont az, hogy ezt tudatosan is meg lehet változtatni, ha átalakítjuk a fejünkben lévő meggyőződéseinket és énképünket ezzel kapcsolatban.

Tehát fogadd el, ha egy adott területen nehezebben fejlődsz, és ahelyett, hogy feladnád, használd motivációnak arra, hogy még keményebben pusholjad magadat. Egyrészt elérheted a célodat, másrészt pedig ennek hatására félelmetesen sokat fog fejlődni a személyiséged, és mentalitásod, amit az életedben utána más területeken is tudsz majd kamatoztatni.

A probléma onnan fakad, hogy biológiailag úgy vagyunk kódolva, hogy maximalizálni akarjuk az eredményt, és minimalizálni az erőfeszítést/időt. Ezt kihasználva aztán, rengeteg online marketing szarral árasztják el az internetet böngésző réteget, mindenféle “gazdagodj meg napi 5 perc munkával”, “érjen el álom testalkatot ezzel a csoda kapszulával”, és egyéb hasonló baromságot nyomatnak oldalakon. És nyilván, akinek olyan a hitrendszere, hogy ezekben a gyorsan baromi nagy eredményekben hisz, azt be is húzzák ezekkel.

 

Ha valaki utánanéz annak, hogy a kiemelkedően sikeres emberek mitől lettek azok, akkor az esetek 99%-ában nem fog erre a gyorsan, kevés erőfeszítéssel, nagy eredményekre utaló fenoménra sok nyomot találni.

“A szótár az egyetlen hely, ahol a siker (success) megelőzi a munkát (work). A kemény munka az ár, amit meg kell fizetnünk a sikerért. Úgy gondolom bármit elérhetsz, ha hajlandó vagy megfizetni az árát.” – Vince Lombardi (az egyik leghíresebb coach az NFL történelmében)

 “Sose tekintettem magamat különösebben tehetségesnek. Ahol kimagaslóan teljesítek, az a félelmetes, émelyítő munka morálom. Amíg a másik srác alszik, én dolgozom. Amíg a másik srác eszik, én dolgozom.” — Will Smith

 “5 évig egyetlen egy napot sem vett ki. Karácsony? Karácsonykor is edzett. Születésnap? Nem, ez egyértelmű, kétszer is edzett a születésnapján. Egyetlen egy napot sem vett ki.” – Michael Phelps-ről az edzője

 “Semmi értékes nem jön könnyen. Munka, folyamatos munka, és kemény munka, az egyedüli módja, hogy maradandó eredményeket érj el.” – Hamilton Holt

 “Lehetsz okosabb! A családod rendelkezhet kiváltságokkal! Az apád rendelkezhet saját céggel! De NEM fogsz nálam keményebben dolgozni!” – Eric Thomas

 “A három nélkülözhetetlen tényező, hogy bármi érdemlegest elérj: az első, kemény munka; második, állhatatosság; harmadik, józan ész.” – Thomas Edison

“A legfontosabb szabály mind közül: dolgozd ki a beled! … Ha nyerni akarsz, akkor egyáltalán nincs más módja a kemény, kemény munkán kívül!” – Arnold Schwarzenegger

 

Wow, érdekes egyik se arra utal, hogy úgy jött a siker, hogy közben időt pazaroltam, facebookoztam, TV-ztem, fórumozgattam, sorozatokat néztem vagy egyéb időrabló dolgot csináltam… Hanem, hogy keményen belerakod az erőfeszítést abba, amit igazán el akarsz érni!

Semmi, ami igazán érdemleges, nem fog a semmiből az ember ölébe pottyanni, mindennek megvan az ára, amit meg kell fizetni érte. A kérdés az, hogy hajlandó vagy-e megfizetni azt. Hajlandó vagy-e feladni bizonyos dolgokat az életedben érte. Hajlandó vagy-e lemondani az azonnali kielégülést nyújtó dolgokról a jövőbeni beteljesülés érdekében.

 

Mit vársz el magadtól?

Én abban hiszek, hogyha valamibe belerakom az energiát, akkor ott elérem az eredményeket, amikre vágyok. És ha igazán akarok valamit, akkor elvárom magamtól, hogy baromi keményen tegyek is érte, ahelyett hogy siránkoznék, amiért nem rendelkezek még xy dologgal, vagy mindenféle időpazarló tevékenységet csináljak, ami egyáltalán nem visz előre az életemben.

Van egy coach ismerősöm, aki saját szolgáltatást kínál, és múltkor mesélte, hogy írt neki egy srác, hogy csak úgy elmehetnének meginni egy kávét, elbeszélgetnének pár órát és segíthetne neki pár dologban teljesen ingyen. Nem azzal van a baj, hogy valakinek ingyen segíteni, hanem hogy sokan nincsenek tisztában az idő értékével. Mivel tudom, hogy nekem is alig van üresjáratban töltött időm, amikor ne csinálnék semmi hasznosat, ezért nem is nagyon várnám el mástól, hogy a semmiért cserébe rám szánja az idejét, anélkül hogy én valamit tudnék neki nyújtani cserébe. Én és a haverom is nagyon szívesen segítünk valakinek ingyen, ahogy ezt tettük számtalanszor is, ha éppen tudunk időt szánni erre, de hogy valakitől elvárjam hogy órákat szánjon rám az én önző érdekeim miatt, az nekem kicsit out-of-reality. Ez csak azt mutatja számomra, hogy az a személy a saját idejét sem becsüli eléggé, ezért másét sem.

És mivel a legtöbben nincsenek tisztában az idő értékével, ezért el is pazarolják teljesen felesleges dolgokra napról-napra, amik egyáltalán nem viszik előre őket.

Fontos, hogy tudd milyen elvárásaid vannak magaddal szemben. Ha nem várod el, hogy belerakd a célodba a munkát keményen, akkor valószínűleg komolyabb bűntudat nélkül foglalkozol más felesleges dolgokkal. Viszont ha elvárod magadtól, hogy 100%-ot adj magadból, akkor bűntudatod lesz, ha nem az igazán fontos dolgokkal foglalkozol. Belül marcangolni fogod magad, ha fórumokat olvasgatsz, netet böngészed, facebookozol, TV-zel. És ez tud majd erőt adni ahhoz, hogy rávedd magad a szükséges dolgok elvégzésére.

Úgy gondolom tehát, hogy két kulcs tényező abban, hogy valaki eredményeket érjen el egy adott a területen a következők:

1. Motiváció (tiszta jövőkép + haladás érzése)

2. Támogató hitrendszer (mind az adott elérendő dologgal, mind pedig a kemény munkával, erőfeszítéssel kapcsolatban)

Ha ezek megvannak, akkor igazából a kemény munka nem is lesz kemény, mivel elégedettséget fog adni neked. Egy mély feltöltő érzést, amit nem kapsz meg időpazarlással töltött tevékenységektől. Szerintem az igazi elégedettség érzés abból fakad, ha valaki rendelkezik egy magasabb céltudatossággal, hogy merre halad, és miket akar véghezvinni, és napról-napra dedikáltan belerakja a munkát ennek érdekében.

 

Stratégikus kikapcsolódás

Mindamellett, hogy kemény munka fontosságát hangsúlyozták az előző fejezetek, úgy gondolom fontos, hogy periódikusan megújítsuk az energia tartalékainkat. Mivel pusholni akartam a határaimat, ezért a challange végén voltak olyan hetek, amikor 50 órát játszottam, és az utóbbi 1 hónapos időszakban 194 órát lejátszottam. Most pár hardcore grinder biztos jót mosolyog, hogy nekik ez alap, viszont nekem mindenképpen tágította a komfort zónámat (max. 124 óra volt egy hónapban). Viszont nem lettem volna képes ennyit játszani, meg mellette egyéb dolgaimmal is haladni, ha egyrészt időt pazarolok, másrészt pedig nem éltem volna kikapcsolódást nyújtó tevékenységekkel. Úgy játszottam 50 órát egy héten, hogy mellette jutott időm más céljaimmal kapcsolatos dolgokra is, továbbá olvasni, edzeni, focizni, csajozni, barátokkal lógni, bulizni, 4 órát coacholni, 1 trónok harca részt megnézni, és még 1,5 órát elpazarolni facebookon (kösz RescueTime-nak, hogy ezt tudom, és kösz StayFocusd-nak, hogy “csak” ennyit). Ezek a kikapcsolódst nyújtó tevékenységek segítettek, hogy feltöltődve tudjak a céljaimhoz vezető dolgokkal foglalkozni. Igaz, hogy cserébe 6-7 órákat aludtam a legtöbbször, és nem pazaroltam el feleslegesen órákat napi szinten, viszont nekem megérte ezt az árat. És jó párszor volt olyan, hogy nem volt kedvem beülni játszani, és fáradt voltam, és mást akartam csinálni, és … egyéb kifogások, de pusholni akartam a határaimat, és belerakni annyi energiát, amennyit tudok. Ilyenkor mindig átkereteztem a kifogásokat, motiváltam magam, és belekezdtem a dologba, tudtam, hogy a lényeg a momentum építése. Ülj be 30 percre, és onnatól már úgyis könnyebb lesz tovább játszani.

Bővebben az energia kibocsátás/megújulás ciklusának fontosságáról ebben a bejegyzésben írtam:

http://www.pokerakademia.com/poker_blogok/naturalwest/mentalis_felkeszultseg_es_maximalis_teljesitmeny_ii_resz/

 

Saját blog

Egyéb fejlemények közé tartozik, hogy akarok csinálni egy blogot (külön weboldalt) magamnak, ahova postolnék rendszeresebben tartalmat. Egyrészt lennének benne pókerrel, mentális játékkal kapcsolatos gondolataim is, másrészt viszont amiért indítanám, hogy egyéb területekkel kapcsolatos elmélkedéseimet/gondolataimat leközöljem. Mint például ennek a bejegyzésnek a másik fele sem tudom mennyire passzol konkrétan a pókeres bejegyzések közé, és mennyire érdekli az itteni olvasó réteget. Külön oldalon viszont sokkal tágabb témakörről is tudnék dokumentálni. Továbbá írnék hasznos könyvekről rövidebb összefoglalókat, amiket olvastam, és nekem sokat adtak, és szívesen ajánlom másoknak is, plusz egyéb információs anyagokról, képzésekről beszámolót, amelyeken részt vettem, vagy tanulmányoztam.

Ez a terv, a megvalósítása pedig szerintem csak augusztusban lesz, egyelőre mások a fő prioritásaim jelenleg, és szerintem benne lenne egy 60-70 óra munkában mire felállítanám az oldalt olyan minőségűre, amivel elégedett is lennék.

 

GL as always!

West

No comments yet.

Leave a Reply